Magyarország vizei

Magyarország vizei

Ahol víz van, élet is van, ahol elfogy, minden elromlik

2015. augusztus 18. - bloggernóra

Legutoljára 2012-ben beszélhettünk aszályos évről, amikor közel 500 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar mezőgazdaságnak, hogy kevés volt a csapadék. Az idei évben is forró a nyarunk, ezért a vízhiány most is komoly károkat okozhat. Ettől függetlenül mi a világnak abba a szerencsésebb részébe születtünk, ahol a víz nem számít luxusnak, míg vannak olyan országok, ahol ez a legnagyobb érték.

piacesprofit_hu.jpg

A mezőgazdasági szakemberek tudják, hogy aki ősszel nem a megfelelő módon szántja, illetve tömöríti a termőföldet, rengeteget árt a talajnak. Az egyre szárazabb és szelesebb időjárás ugyanis annyira kiszárítja a földet, hogy vízpótlás nélkül már nem számíthat jó termésre. Ráadásul a vízpótlás egyre nehezebb és egyre költségesebb, hiszen ha az élővizek messze vannak a termőföldtől, locsolórendszert kell bérelni vagy vásárolni. 

A felszíni vizeinkkel sincs azonban minden rendben. Ha a becsei duzzasztó nem épült volna meg, illetve a Maros nem szállított volna megfelelő mennyiségű vizet a Tiszába, Szegednél alig csordogált volna valami a mederben 2012 nyarán. A vízügyi szakemberek ezért egyre hangosabban emlegetik a csongrádi duzzasztó megépítésének elkerülhetetlenségét.

Az úgynevezett Pálfai-féle aszályindex előrejelzése szerint az aszály továbbra is régiónk egyik jellemző természeti csapása lesz. Az aszályok jellemzésére vonatkozó módszer, mely lényegében egy aszályindex kiszámításából áll, a külföldi, elsősorban a szomszédos országok szakembereinek érdeklődését is fölkeltette, többen alkalmazták is. Vizsgálati eredményeikről, kedvező tapasztalataikról nemzetközi fórumokon számoltak be. Ez nagy szakmai siker, ám talán nem véletlen, hogy épp az aszályos vidéknek számító Szegeden érezték a legnagyobb szükségét annak, hogy ezt a módszert kidolgozzák.

Az aszály ellen az öntözésen és a szakmailag kifogástalan talajművelésen kívül a megfelelő vetőmag kiválasztásával is lehet védekezni. A vetőmag forgalmazó cégek képviselői szerint ma már számos olyan búza, rozs, napraforgó és kukorica vetőmag áll a gazdák rendelkezésére, melyek bizonyították már, hogy sokkal jobban ellenállnak a szárazságnak, mint a hagyományos fajták.

vilagma_hu.jpg

Ezeknek a fajtáknak óriási szerepük lehet olyan régiókban, ahol a víz értékesebb a kőolajnál is. Az UNESCO egy 2007-es jelentése szerint a konfliktusok egy része a világban, a Közel-Keleten belül Izrael és a palesztinok között, valamint Szíriában, Irakban, Afrikán belül Egyiptomban, Etiópiában és Szudánban, továbbá Közép-Ázsiában mind a csekély mennyiségű ivóvízre vezethető vissza. A harcos környezetvédővé vált magyar köztársasági elnök a közelmúltban a szegedi egyetemen is arról tartott előadást, hogy a környezeti hatások – ezek közül is elsősorban a vízkészlet fogyása – közvetlen előidézője a társadalmi konfliktusoknak, így az úgynevezett Arab Tavasz eseményeit is egy komoly szárazság előzte meg, ami élelmiszerhiányt, illetve az áruk drágulását idézte elő. Ilyen értelemben a vízhiány idézi elő a forrongásokat a legszárazabb vidékeken, polgárháborúkat generál, és ennek következtében indulnak meg a menekültek hazánk és az Európai Unió felé. Ennek tudatában kell cselekedniük azoknak a jómódú országoknak, akik szeretnék elérni, hogy a menekültek ne árasszák el a kontinensünket. Vagyis mindannyiunk érdeke, hogy minden régióban legyen elegendő jó minőségű víz. 

 

Képek: piacesprofit.hu, vilagma.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarvizek.blog.hu/api/trackback/id/tr957685672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása